A tartalomkészítés egyre fontosabb a mostani piacon. De szerintem ezt nem kell tovább ragoznom. Rengeteg marketing stratégia elérhető a piacon, és mindegyikben megtalálható, hogy építs tartalmat, csinálj közösséget, készíts videót, publikálj. Ami rendben is van. De nem mindegy hogyan teszed. Ha stratégia nélkül csinálod, hamar csődbe mész, mert nem térül meg a belefektetett munka. Azonban ha egy meghatározott stratégiát alkalmazol, akkor a dolgok olajozottan fognak működni. Persze ehhez néhány dolgot érdemes tisztázni. Folytatás a cikkben.A tartalomstratégiát nem csupán a marketing határozza meg, habár tény, hogy a tartalom típusát kijelöli, és a stratégia 65% át meghatározza, de akad még pár dolog, amit érdemes átgondolni, hogy a stratégia ne torkoljon önszabotázsba.

A következők tudják még akadályozni a vállalkozót a tartalomstratégia megfelelő alkalmazásában:

1. vállalkozó személyisége, 2. eszközrendszer, 3. költségvetés, 4. származás, berögzült mechanizmusok, 5. trendek, 6. (idő)

Tehát ezeket az akadályozó tényezőket, amennyiben fenn áll, érdemes a helyére rakni ahhoz, hogy a tartalom zökkenőmentesen eljusson a célközönséghez.

1. Vállalkozó személyisége

Sajnos sokan nem foglalkoznak ezzel a befolyásoló tényezővel, pedig hatalmas értékkel bír. A vállalkozó személyiségén múlik a vállalkozás sorsa. Szerencsére a tartalomstratégia működtetésében és kialakításában, csak 10% szerepet játszik ez a tényező, ugyanis ezt a feladatot lehet delegálni. A fennakadások pedig ebben az esetben akkor keletkeznek, ha nem tudja felismerni a cégvezető azt, hogy a tartalomkészítésben nem hatékony, ráadásul nem is képes delegálni ezt a feladatot. Ebben az esetben a tartalomkészítés lassan, de hanyatlásnak fog indulni a vállalkozó lelkesedésétől, kitartásától és monotonitás tűrésétől függően.

A hanyatlás nem lesz érzékelhető, legjobban a vállalkozó viselkedésén lesz észrevehető először:

“frusztráció, motiválatlanság, elkeseredés, még több idő elpazarlása, halogatás”

Ami addig folytatódhat, amíg a vállalkozás többi feladata kerül vissza nem fordítható csődbe, vagy stagnálásba.

Azonban mivel az esetek többségében a vállalkozás indításakor merülnek fel ezek a problémák. A hiányos marketing és tartalomstratégia kapcsán, így igazából a vállalkozás megbukásában csúcsosul ki a történet, és a vállalkozás nem éri el az 1 éves működését.

Ezek a személyiségi tulajdonságok a legtöbb esetben fejleszthetőek. Kihangsúlyozom nem mindenkinél.

Nem mindenkinek elegendő egy buisness könyv, vagy tanulmány elolvasása, és nem azért mert alkalmatlanok a fejlődésre, hanem mert nem olyan a személyiségük.

Milyen személyiségi jegyekre van szükség a tartalomstratégia megfelelő működtetéséhez, illetve a tartalomgyártáshoz egy vállalkozónak:

  1.  monotonitás tűrés
  2. kreativitás
  3. rendszerszemlélet
  4. elemző képesség
  5. tanulásra való hajlam
  6. újdonság befogadása

Amennyiben ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkezik, és nem is képes fejleszteni, érdemes elgondolkodnia a delegáláson.

2. Eszközrendszer, eszközök:

Ez a pont csupán 3%-ot kapott, ezért nem mondható számottevőnek, de mégis  szerepel a listában. Az ok nagyon egyszerű, több és magasabb minőségű eszközökkel az élmény még egyedibbé és szebbé tehető. Azonban viszonylag rosszabb minőségű eszközökkel is lehet minőségi tartalmat készíteni, csak éppen az előállításához szükségeltetik több kreativitás és több idő.

Egyértelmű, ha az eszközrendszer jobb minőségű a tartalmat is könnyebben lehet gyártani, aminek köszönhetően a megtérülés lesz magasabb. Ami ugye nem elhanyagolható tény. Ezért érdemes az eszközöket úgy megválasztani, hogy megfelelően kiszolgálják a tartalom előállítási mechanizmusokat.

Például:

Érdemes olyan mobil eszközt használni, amellyel könnyen megy a közösségi médiás jelenlét menedzselése, és elegendő hely van a megfelelő applikációk használatához, mindezek mellett a memóriája is megengedi, hogy a programok között könnyedén lehessen ugrálni.

Ha e mellé van még egy videókamera, akkor már két nézőpontos felvételeket is lehet készíteni, amellyel a videó a készítés folyamán még élvezhetőbbé és különlegesebbé tehető.

Fontos, hogy az eszközök megválasztásánál érdemes arra figyelni, hogy mennyire lesz majd később fejlesztve, bővítve, az eszköz, vagy mennyi idő míg újat kell vásárolni az új trendeknek megfelelően.

A legtöbb problémát az okozza, hogy várnak a készítési folyamatokkal, nem jó eszközökkel gyártják a tartalmat, aminek köszönhetően a célközönség nem tudja úgy befogadni, mint ahogyan azt várta a vállalkozó. Ezért is kell a stratégia, hogy ne egy elképzelt elvárás legyen ezzel kapcsolatban hanem egy stratégia, amely reális képpel szolgál a vállalkozó számára, és megfelelő keretek között tartja a költségvetést is.

3. Költségvetés

Ezzel sokat nem lehet manipulálni. Valójában vagy van költségvetés és nem kell sok időt rászánni a tartalom előállítására, vagy kicsi a költségvetés és emiatt az idővel pótolódik és oldódik meg a tartalomkészítés.

De ha valaki a megfelelő stratégia mellett készíti a tartalmakat és az értékesítési tartalom  fedezi a további akár márkaépítő vagy közösségépítő tartalmakat, akkor nagy gubanc nem keletkezik a költségvetésben.

Azonban ha a költségvetés hiánya miatt a tartalom nem megfelelően van kiépítve, akkor az értékesítés és a tényleges bevételi számok csökkenésnek fognak indulni.

Gyakran elkövetett hiba a közösségi tartalom kapcsán, hogy időszerűen történik a kommunikációs csatorna tartalmának töltése költséghiány miatt. Azaz nem folyamatos a feltöltés hanem rendszertelen időközönként történik a kommunikáció a csatornákon. Így a tartalom elveszíti értékét, és az eddig felépített érték nehezen visszahozható. Ha az emberek csalódnak negatív érzelmeket kapnak, könnyedén veszítik el a motivációjukat.

Egy értékesítési tartalom már más tészta, ezért másképpen is épül, és más szabályok vonatkoznak rá.

4. Származás, berögzült mechanizmusok

A tapasztalatok azt mutatják nem elhanyagolható ez a tényező sem. Megfigyeléseim alapján legtöbbször egy rosszul berögzült esemény, megtanult gondolkodásmód képes olyan önszabotázs cselekvéseket létrehozni, hogy a vállalkozó akaratlanul hátráltatja magát.

De csak ha arról beszélek, hogy nagyon sokan az önbizalomhiány miatt nem hajlandóak a kamera elé állni, akkor már jobban érthető a dolog. Ezek a hátráltató tényezők, pedig bizonyos oldásokkal orvosolhatóak.

Amennyiben sikerül ezeket az önszabotázsos tényezőket felülírni a munka is sokkal könnyebben lesz elvégezhető, és nem csak a tartalomkészítésben, hanem az élet többi területén is várható a változás.

A következő berögzülések szokták hátráltatni a vállalkozókat:

  1. halogatás, mert fél hogy nem tökéletes a mű
  2. nem vállalja fel magát, mert nincs önbizalma
  3. folyamatosan csak halmoz, és nem képes kockáztatni
  4. ragaszkodik a megszokotthoz, és elutasítja az újat
  5. túlidealizálja a helyzetet és nem képes stratégia  útján haladni
  6. szegénységtudat túl erős

Ezek a dolgok mélyen szülői mintaként, sokszor ösztönösen zajlanak le, úgy hogy maga a személy észre sem veszi, csak miután megtörtént a baj, és kénytelen észre venni. Érdemes ezzel is foglalkozni, hogy ne legyenek buktatók.

5. Trendek

A változás ebben a kérdéskörben mindig állandó. Nem csak a közösségi felületek változnak folyamatosan, hanem szinte minden. Az online világ folyamatosan változik, ezért elengedhetetlen, hogy folyamatos legyen a változás az online jelenlétben is, és a stratégia is számoljon ezekkel a lehetőségekkel, és a trendeknek megfelelőek legyenek a tartalmi változások is.

Példa: Egy időben a képes megjelenés nagyon fontos volt a közösségi médiában, azonban az élő videók és a videók behozatalával csökkentek az organikus elérések a képek esetében. A legtöbb vállalkozó stratégia híján egyből videógyártásba kezdett és az eddig felhalmozott képes tartalmakat kukázta. Ami hatalmas tartalomgyártási költségeket eredményezett.

Ha a stratégia jól lett volna kialakítva egy egyszerű áthidalásos megoldással a képeket egyszerűen animációvá lehetett volna alakítani, amellyel a régi tartalom újra felhasználható lett volna, amíg a többi tartalom gyártási technika beáll, és egy kialakított optimalizált elkészítési rutin megszületett volna a vállalkozónál.

Sokan szenvednek az ilyen módosulásoktól, de egy jó stratégiával a trendeknek megfelelő tartalom könnyedén előállítható.

6. Idő:

“Jobb később, mint soha!” De sokkal jobb átgondoltan és időben 🙂

Az idő abban a szempontból érdekes tényező, ha hosszútávon vizsgáljuk a folyamatot. Mert akkor érzékelhetővé válik a belefektetett energia és a megtérülés. Minél több idő megy el a próbálgatásokra, és a nem megfelelő stratégia megalkotására, annál kevesebb idő jut a tényleges tartalomkészítésre, és minden másra.

Mi a megoldás az egészre hogy a tartalomkészítés ne vigye csődbe a vállalkozást?

A tartalomstratégia kialakítása elengedhetetlen. Nem csak azért, mert a stratégia segít áthidalni az esetleges fennakadásokban, hanem mert a stratégiának az is a része, hogy mindig legyen olyan értékesítő tartalom, ami fedezi a márkaépítés vagy közösségépítés tartalom előállítását is.

Ehhez pedig kell egy jó marketing terv, majd pedig egy megfelelő tartalomkészítési stratégia, amely a következőket kell, hogy tartalmazza:

  1. Értékesítő tartalom és a hozzákapcsolt kommunikációs csatornák
  2. Közösségépítő tartalom és a hozzákapcsolt kommunikációs csatornák
  3. Márkaépítésre használt tartalom és a hozzá kapcsolt kommunikációs csatornák
  4. Előállítási trendek és inspirációs források nyomon követése
  5. Vésztervek és automatizálási lehetőségek

A modulok nem egymásra építhetőek egy bonyolult hálózati rendszert alkotnak, amelyek átnyúlnak más csoportokba. Ezért kiemelten fontos a finomhangolása az egész gépezetnek.

Ha érdekel, hogyan tudod felépíteni a saját stratégiádat, akkor nézz körbe az online tananyagok között, ahol segítséget kapsz a saját stratégiád megalkotásában.